A borászati termék eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek egységes uniós oltalma 2009. augusztus 1-jén lépett hatályba. Új eredetvédelmi kategóriák léptek hatályba, és ezzel együtt a jelölési szabályok is megváltoztak. Ezt megelőzően egyes tagállamokban nemzeti oltalom alatt álló borászati termékek összessége jelentette az Európai Unió eredetvédelemmel rendelkező borászati termékeit. A tagállamok feladata az új eredetvédelmi szabályok alapján a nemzeti oltalom alatt álló bornevekhez tartozó termékleírások pótlása volt. Ezeket a termékleírásokat a Földművelésügyi Minisztérium az előírt határidőben, 2011. december 31. napjáig megküldte a Bizottságnak.

 

Az új eredetvédelmi kategóriák:

 

a)      Földrajzi névvel ellátott borok kategóriája

Egy földrajzi név feltűntetésének alapvető feltétele, hogy a földrajzi névhez tartozó borok termékleírással rendelkezzenek, amelyek alapvetően az adott borászati termék és a termőhely közötti kapcsolatot mutatják be.

·         Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor (OEM):
A borászati termék és a termőhely között a kapcsolat szoros, a termőhelynek a szüretelt szőlőfajtáknak, és a borkészítési hagyományoknak és eljárásoknak is jelentős szerepe van a borászati termékek érzékszervi és analitikai tulajdonságaira. A szüretelt szőlő teljes egészében a körülhatárolt földrajzi területről származik. Előírás, hogy a természetes alkoholtartalomnak el kell érni a 9 térfogatszázalékot, a savtartalomnak pedig a 3,5 g/liter értéket. A terméshozam nem haladhatja meg a hektáronkénti 100 hektolitert. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés kifejezést a védett eredetű hagyományos kifejezés helyettesítheti.

·         Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor (OFJ):
A borászati termék és a termőhely közötti kapcsolat a borászati termék valamely jellemző tulajdonságán, vagy a termőhelyre jellemző közös hagyományon alapul. A szüretelt szőlő minimum 85 százaléka szükséges, hogy a lehatárolt termőhelyről származzon
. Az alkoholtartalom és a savtartalom minimálisan 8 térfogatszázalék, illetve 3,5g/liter, a terméshozam maximálisan 120 hektoliter lehet hektáronként. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzés kifejezést a tájbor hagyományos kifejezés helyettesítheti.

 

b)     Földrajzi név nélkül forgalomba kerülő borok kategóriája

A földrajzi jelzést nem viselő borok esetén csak általános, jogszabályban lefektetett minimum szabályok léteznek, amelyen belül az adott bor készítési szabályait a borkészítő saját elgondolása alapján maga alakítja ki. Ez a kategória igazodik leginkább az újvilági márkaborok koncepciójához, ahol egy ismert fajtanév, és egy jól kommunikált márkanév párosával kerülnek piacra a borok.

 

A borászati termékek termékleírásainak, termékleírás-módosításainak szakmai bírálatát az eljárás nemzeti szakaszában a Bor Eredetvédelmi Tanács (BET) végzi. A BET a Kormány tanácsadó testületeként működik. A BET működésére vonatkozó szabályokat  a Bor Eredetvédelmi Tanácsról szóló 1372/2013. (VI. 27.) Korm. határozat rögzíti. A BET titkársági feladatait a Földművelésügyi Minisztérium látja el. Tagjait a termékleírásokban foglalt feltételek ellenőrzésében feladattal rendelkező hatóságok képviselői, valamint az eredetvédelemben jártas szakemberek teszik ki. A BET a termékleírások elfogadásával kapcsolatban a földművelésügyi miniszter részére szakmai javaslatot készít.

 

Az Európai Unióban oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati termékeket az ún. E-BACCHUS adatbázis tartalmazza

(http://ec.europa.eu/agriculture/markets/wine/e-bacchus)