A Kormány által elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában megfogalmazott kiemelt cél a hamisítások visszaszorítása. A visszaélések elleni küzdelem fontosságára az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának tanulmánya is felhívja a figyelmet.

A hamisítások, csalások elleni küzdelem legfőbb célja, hogy a vásárlók legális körülmények között előállított, ellenőrizhető, biztonságos, megfelelő minőségű termékekkel találkozhassanak a piacon, ami nem csak az uniós oltalommal rendelkezőkre, hanem minden termékre vonatkozik.

Nem csupán a vásárlók, hanem a tisztességes vállalkozók érdekében is hatékonyan kell fellépni a tisztességtelen vállalkozások, ügyeskedők, hamisítók ellen. Világossá kell tenni, hogy ez a fajta tevékenység a társadalom számára nem elfogadható, a „zéró tolerancia” elvét kell követni.. A hamisítások hosszú távon negatívan befolyásolják az emberek egészségét, illetve aláássák a vásárlói bizalmat, miközben rontják hazánk élelmiszergazdaságának versenyképességét és országunk nemzetközi megítélését.

Az Európai Unióban jelenleg három országban működik kifejezetten a feketegazdaság, illetve az élelmiszerhamisítások felderítésére szakosodott szervezet. Magyarországon 2012 szeptemberében hozták létre e célból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalon belül a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát (KÜI). Az itt dolgozó szakemberek országos hatáskörrel rendelkeznek, így akár összehangolt, egyszerre több helyszínen zajló ellenőrzéseket is meg tudnak valósítani.

Jelentős bortermelő és fogyasztó országként a borhamisítás Magyarországon különösen érzékeny téma. Többek között ezért is szigorúan szabályozott a magyar borminősítés és ellenőrzés. A NÉBIH nemzetközi színvonalú laboratóriumában több mint 170 akkreditált vizsgálati módszert alkalmaznak, évente 15 ezer bormintát ellenőriznek, és képesek meghatározni akár a termék pontos növényi eredetét is. Mivel a hamis termékeket a laikusok többségében nem tudják felismerni, ezért a tudatos vásárlói magatartás segítése kiemelt fontosságú.

A hamisítás elleni küzdelemmel kapcsolatos tájékoztatások mellett a NÉBIH ingyenesen hívható zöld számot üzemeltet (06-80-263-244), ahol minden az élelmiszerláncban észlelt problémákkal kapcsolatos bejelentést fogadnak.

A hatóság 2016-ban több alkalommal is vizsgált bortételeket. Januárban 131 hektoliter hamis, illetve közfogyasztásra alkalmatlan terméket zároltak egy Bács-Kiskun megyei borászati üzemben. Tavasszal a NÉBIH 1 000 hektoliter hamisított terméket foglalt le egy Veszprém megyei borászatnál. A hatóság a termékeket azonnali hatállyal zárolta, továbbá a szakemberek az üzem működését is felfüggesztették.

A NÉBIH áprilisban közérdekű bejelentésre is tartott ellenőrzést. Egy népszerű budapesti vendéglátóhelyen hamis pálinkát kínáltak, ismert, jó minőségű pálinkák üvegébe áttöltve. A vállalkozást mintegy 4 millió forintra bírságolták

Ezeket az információkat a vásárlók megtalálhatják a NÉBIH honlapján (https://portal.nebih.gov.hu) és a „jogsértés listán” (http://elelmiszerlanc.kormany.hu/jogsertesek).

A Kormány a NÉBIH, és minden érintett hatóság célja, hogy a vásárlók megbízható, biztonságos, jó minőségű terméket fogyasszanak.

A kérdés jelentőségét mutatja, hogy az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, (EUIPO) a közelmúltban külön tanulmányt szentelt. a földrajzi árujelzőkkel történő visszaélésnek. A tanulmány elkészítését a NÉBIH is segítette adatszolgáltatásával. A hivatal által továbbított adatok alapján, Magyarországon a kockázatelemzésen alapuló (tehát eleve a jogsértés átlagosnál nagyobb valószínűségét feltételező) mintavételt követően vizsgált 4667 borászati termékből 105 esetben (2,25%) találkoztak fogyasztó számára megtévesztő földrajzi árujelző jelöléssel. Ugyanez a probléma az 1068 megvizsgált szeszes italból 17 esetben (1,6%) jelentkezett.