Az uniós oltalom tartalma

Az uniós oltalom alapján a termékleírásban meghatározott földrajzi területen belül működő valamennyi termelő, aki vállalja a termékleírás betartását jogosult az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés használatára.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, illetve földrajzi elnevezés kizárólagos használatának joga alapján a termelői közösségek felléphetnek a jogosulatlan használat ellen. Jogosulatlan használatnak és az oltalom bitorlásának minősül többek között:

a) a bejegyzett elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása oltalommal nem rendelkező olyan termékek esetében, amelyek az oltalom alatt álló termékhez hasonlóak, illetve az elnevezés olyan használata, amely az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével való visszaélésnek minősül, abban az esetben is, ha az oltalom alatt álló termékeket összetevőként használják.

b) bármilyen visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve,

c) a bejegyzett elnevezés fordításának használata, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják.

d) bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás.

e) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

Jogérvényesítés

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések bitorlása esetén bármelyik jogosult önállóan is felléphet. A bitorlóval szemben támasztható polgári jogi igényeket (pl. a bitorlás megtörténtének bírósági megállapítása, a bitorlás abbahagyása, adatszolgáltatás, az elért gazdagodás visszatérítése, az érintett áruk lefoglalása, forgalomból való visszahívása, kártérítés) a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (27. § és 110. §) szabályozza.

A szellemi tulajdonjogot sértő áruk ellen vámhatósági intézkedést lehet kezdeményezni az érintett vámáruk forgalomba kerülésének megakadályozása érdekében [lásd: 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, 1352/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet, 556/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet].

Szabálysértésnek minősül, ha a bitorlás százezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okoz (2012. évi II. törvény 238/B. §). Bűncselekménynek minősül az iparjogvédelmi jogok megsértése (utánzás, az utánzással előállított áru forgalomba hozatala, megszerzése), ha ez vagyoni hátrányt okoz vagy ezt üzletszerűen követik el (2012. évi C. törvény 388. §). A Nemzeti Adó és Vámhivatal végzi a nyomozást az iparjogvédelmi jogok megsértése esetén.